Két recenzió zenekarunk 2008. március 18-i hangversenyéről


Gyöngyösi Levente: Lukács-passió (ősbemutató) 2008. március 18-án a

 

Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében

 

 

Végh Dániel

 

2008. 03. 19. 15:43

 

 

A krisztusi korba lépett Gyöngyösi Levente Lukács-passiójának ősbemutatója soha jobbkor nem lehetett volna, mint az idén a Nagyhétre eső Tavaszi

 

Fesztivál alkalmával. A jellegzetesen „gyöngyösis” zene Vashegyi György keze alatt úgy szólalt meg, mintha legalábbis évek óta műsoron volna. De

 

kilépett-e a fiatal zeneszerző Bach passióinak árnyékából?

 

 

Gyöngyösi Levente Lukács-passiójának néhány részlete a 2005-ös tervek óta valamelyest ugyan átalakult, de közel maradt a komponálás megkezdésekor bemutatott Gólyakalifa koncepciójához. A kulcsszavak: eklektika (gregoriántól a párhuzamos orgánumon és a korálokon át az operettig és a film- illetve könnyűzeneéig) és vígoperai hangvétel – a kritikai visszhang akkor fanyalgott is, lelkesedett is a talán Vajda Jánoséval rokon stílus kapcsán.

 

 

A Lukács-passióban az Evangéliumhoz fűzött ószövetségi versekre komponált áriákat jellemzi leginkább e komponálásmód, melyek közül Jézus „Istenem, Istenem…” kezdetű szimfonikus (13. tétel) vagy Péter 18. számú „Ments meg uram…” da capo áriája és természetesen a „Vanitatum vanitas” rondó-ária (24.) a legizgalmasabbak. Ezek az akár zenekari dalként önmagukban is megálló tételek tehát nem az evangéliumi szövegekre íródtak – azokhoz

 

Gyöngyösi Levente érthető tisztelettel, de kevesebb bátorsággal nyúlt. Jézus mértéktartó recitatívóit általában hosszú orgonapontok kísérik (mert

 

ő a biztos pont?), míg az evangelista csaknem végig kíséret nélkül énekel – az óhatatlanul Bachhoz kötődő secco recitatívót (csembaló prucc-prucc-ot) mindenesetre ügyesen elkerülte.

 

 

A szöveg és zene viszonyát az említett áriákon kívül a műfajhoz valóban illő puritánság jellemzi: a latin deklamációt hűen követő énekszólamokban

 

kevés a polifónia, melizma és hangfestés (a kakasszó obligát zenei megjelenítése természetesen nem maradt el), s hozzájuk kicsiny kamarazenekar s -énekkar társul, feltűnő továbbá az ütőhangszerek

 

mellőzése. (Eredetileg a 12 tanítványt szimbolizáló 12 hangszerben gondolkodott Gyöngyösi.) A Mátyás-templom akusztikájának köszönhetően mégis szinte nagyzenekar szólalt meg.

 

 

Mind az Erdődy Kamarazenekar (koncertmester: Szefcsik Zsolt) és a Purcell Kórus, mind pedig az énekes szólisták (Kálmán László – Evangélista, Kovács István – Jézus, továbbá Kovács Ágnes, Bárány Péter, Szigetvári Dávid, Csizmár Dávid) olyan imponáló magabiztossággal s nem utolsó sorban örömmel

 

játszotta az egyébként soraik között ülő Gyöngyösi darabját, mintha nem is ősbemutatóról lett volna szó. A zeneszerzővel régóta együtt dolgozó (a

 

Gólyakalifát is ő mutatta be) Vashegyi Györgyöt szemlélve pedig az volt az ember benyomása, hogy talán még jobban is érti a Lukács-passiót, mint maga

 

Gyöngyösi! Remélhetőleg a koncertről készült felvételt mihamarabb leadja az emerhárom, s talán CD-ben sem botorság reménykedni…

 

 

A fent említett eklektikára visszatérve, a Passió zenei szövetének ihletői között jómagam Orff Carmina Buranáját és HoneggerJohannáját véltem fölfedezni, a talán latin-magyar deklamáció viszonyában is mintául

 

szolgáló Kodály Budavári Te Deumja mellett. Mint talán ezek a „források” is sejtetik, összességében inkább derűs, de legalábbis nietzschei módon nevető muzsika született. Ám e derű okát nem egyszerűen a megidézett zenékben kell keresnünk.

 

 

Mint a műsorfüzet (Molnár Szabolcs?) írja, a könnyedebb hangvételű zenei részletek Gyöngyösinél fontos dramaturgiai funkciót látnak el, a

 

felelőtlen, mély gondolkodásra képtelen emberek szerepéhez társítja.

 

Amikor például a tömegről kiderül, hogy mennyire felszínes, sekélyes világot képzel el magának, akkor ezt könnyűzenéből ismerős ritmusokkal,

 

harmóniafordulatokkal érzékelteti. De amennyire kézenfekvő ez a megkülönböztetés Júdás, Heródes, a farizeusok, a latrok és a nép esetében, annyira visszás a zárójelenetben.

 

 

A Jézus halálán elmélkedő kórustétel után (melynek szövegvkiválasztásáért

 

– 139. zsoltár – le a kalappal, s mely egyébként mintha „Amen”-nel végződne), egy esetlenül hosszú, ennek megfelelően sietősen lezavart evangelista-elbeszélés (miért ne lehetne kartétel?) és egy „könnyűzenei”

 

zárókórus következik. Világos, hogy a megváltás örömhírét összefoglaló Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki

 

hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen szövegre komponált zenét pozitív kicsengésűnek szánta a szerző. Ám ha a ezt ugyanazzal a

 

karakterrel fejezi ki, mint korábban a könnyűnek találtatott szereplőket, akkor a zene idéző- vagy zárójelbe teszi a szöveget, s a happy endinget a

 

megzenésítés retorikája megkérdőjelezi, legalábbis súlytalanná, ha nem egyenesen hiteltelenné teszi. Vajon ez volt-e a szerző szándéka? A

 

kötelező (poszt)modern kétely megfogalmazása rejlik-e a zárlatban, vagy következetlenséggel állunk szemben? Nem volna-e szerencsésebb határozott

 

kézzel a Passiót zeneileg és dramaturgiailag is tökéletes 32. tétel és vezess el az örök útra szavaival zárni?

 

 

(Bár nem lehetetlen a 33-34. tételeket toldaléknak hallani, mégis hajlok arra az értelmezésre, mely szerint Gyöngyösi passió-fölfögásának lényege e

 

kettősség. Hasonlóan pikáns zenei retorikára ugyanis máshol is találunk példát a darabban: a 9. számú kontratenor-áriában az egyébként is sokat

 

használt bukolikus fuvola-hárfa kíséret felett a Hűséged, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, hamar tovatűnik prófétai szöveg groteszk,

 

félreérhetetlenül gúnyos dallammal hangzik el.)

 

 

Őszintén remélem, hogy Gyöngyösi Passiója többször hangzik majd el mint a Gólyakalifa, s az sem kizárt, hogy valamelyik következő alkalommal

 

megváltozzon (ha maga a mű nem is, de legalább) a zárlatról hamarjában alkotott véleményem…

 

 

A cikket a következő címen találhatja meg: http:\\www.prae.hu\articles.php?aid=1003
  
  
Nem passzió

 

2008. március 19.

 

 

Minden elismerésem azoké a művészeké, akik a saját erejükből, tehetségükből nagyon fiatalon nevet tudnak szerezni maguknak. Tiszteletem pedig egyre mélyül, miközben megpróbálom értelmezni Gyöngyösi Levente Lukács-passióját. Úgy képzeltem, hogy egy passió megírásához kipróbált, öreg, szakállas zeneszerzőnek illik lenni - tévedtem, hiszen a 33 éves komponista tollából komplex, a passió műfaji jellegzetességeit magán hordozó, de egy fiatal, tehetséges művész ötleteit, újításait is rendkívül jól viselő zenei monstrum született.

 

Gyöngyösi Levente március 18-án, a Mátyás templomban bemutatott passiója azonban több szempontból is eltér a bachi hagyománytól. Az evangélium megválasztása egyszerre jelzi a nagy előképtől való elkülönülés szándékát (Bach Máté- és János-passiója igen gyakran idézett, zenetörténetileg megterhelt művek), de a tiszteletet, a kontinuitást is. Szövegét tekintve latin nyelvű - Bach a protestantizmus szellemében csak anyanyelvén írt. Bach az adott evangéliumból veszi a szöveget, a kórus az összekötő részekben pedig népdalokat, korálokat (protestáns egyházi népéneket) énekel, Gyöngyösinél az áriák és recitatívók (párbeszédes részek) között a kórus nem népdalokat vagy korálokat (protestáns egyházi népénekeket) énekel, hanem idéz, legfőképp a Zsoltárok könyvéből.

 

 

Érdekes, hogy a szerző mintha személyes véleményét ültetné az innen-onnan összeollózott igeversek mögé, ezek segítenék az általa részletesen (a megszokottnál részletesebben) bemutatni kívánt szereplők jellemábrázolásában - Pilátus basszus áriája például a Prédikátor könyvéből ismert hiábavalóságok hiábavalóságára épít, Heródest hedonista uralkodóként festi le a Példabeszédek könyvének igéivel ("mindenütt hagyjuk ott jókedvünk jeleit", "bánjunk el a szegény igazzal, ne kíméljük az özvegyet"), Péter árulás utáni szívszaggató áriája pedig egy Dávid-zsoltár: "Nevetségessé váltam napról napra: aki csak lát, mind kicsúfol."

 

 

 

A szereplők egyéniségének kibontásakor Gyöngyösi a zenei ábrázolás lehetőségeinek maximális kihasználására is törekedett - így például Heródes áriája (kontratenor hanggal) a könnyűzene paródiájaként hat ebben a néhol barokkosan technikás, néhol Sztravinszkij zsoltárszimfóniájára emlékeztető közegben, de példázza az uralkodó felszínességét, könnyelműségét is. Könnyűzenei utalásokat - szintén a könnyelműségre való utalásképpen - felfedezhetünk a kórusban is, amikor Jézus ellen beszélnek. A zenei kíséret nélküli párbeszédes részeknél néhol megakad a darab, lankad a figyelem, de az áriák, a kórus és a zenekar kárpótol végül - színt és lendületet, más irányt képesek venni újra és újra.

 

 

 

Gyöngyösi munkájának egészére jellemző, hogy - a nagyobb lélegzetvételű kompozíciókhoz képest - kevés vonós lép színpadra, és a Passió során végig inkább a fúvósok (főként a fuvola) dominanciája érvényesül. A fuvola és a hárfa lágy ívet ad az egész alkotásnak, az ebből fakadó nyugalom egyébként mindvégig árad a darabból, talán a dallamoknak, talán a hangszerelésnek köszönhetően, de leginkább annak, hogy ez a súlyos alkotás úgy csúszik ki a Purcell kórus és a szólisták száján, valamint az Erdődy kamarazenekar kezéből, olyan megdöbbentő profizmussal és határozottsággal, mintha nem egy másfél órás szenvedéstörténetet, hanem egy gyermekdalt adnának elő.

 

 

 

Gyöngyösi Levente is szolgálóként lépett fel ezen az estén - ő az orgonánál ült, a karmesteri pálcát pedig Vashegyi György vette át. A szólisták a klasszikus, tökéletes hangok megtestesítői: Kovács Ágnes szopránja tiszta, visszafogott és fényes, az evangélista (Kálmán László) tenorja magával ragadó, Jézusé (Kovács István) pedig barátságos, meleg basszus.

 

 

 

A passió élvezhetőségéhez természetesen kell egyfajta befogadói alkat és néhány hangversenyen edzett, kitartó ülőgumó. Amennyiben úgy érezzük, rendelkezünk e két adottsággal, Gyöngyösi Levente Lukács-passiója nem fogja alulmúlni várakozásainkat. Érett, változatosságában is bölcs alkotás, mely segíthet közelebb kerülni a húsvéti örömöt megelőző tragédia titkához.

 

szerző: Laborczi Dóra (www.kultúra.hu)

 

 



Hangverseny
2017. december 19. kedd 19.30
BMC
Bővebben >>

Hangverseny
2017. november 19. vas. 19.30
Zeneakademia Nagyterem
Bővebben >>

Kozzetetel 2
2017. 05.
Bővebben >>

Kozzetetel 1
2017.05.
Bővebben >>

Koncert
2017.04.08. 16.00
Desi M?vel?desi Haz
Bővebben >>

Decemberi hangverseny a Ferencvarosban
2016. december 17. szombat 19.30
MBC (IX. ker. Matyas u. 8.)
Bővebben >>

Filharmonia koncert
2016. november 27. vasarnap 19 ora
Veszprem, Hangvilla
Bővebben >>

Tavaszi hangverseny
2016. 04. 16.
Ferencvarosi Desi Muvelodesi Haz
Bővebben >>

Kozzetetel a 2015-os evrol
Bővebben >>

Koncert Varsoban
2015. december 17.
Nemzeti Filharmonia
Bővebben >>

Koncert az Ars Sacra Fesztivalon
2015. szept. 27.
Bakats teri templom
Bővebben >>

Kozzetetel
Alapitvanyunk 2014. evi tevekenysegerol
Bővebben >>

Koncertek ferencvarosi idosklubokban
2015. aprilis 24, majus 18.
Knezich u. 17 es Friss u. 5.
Bővebben >>

Jubileumi koncert a radioban
2015. jan. 6.
Bartok Radio
Bővebben >>

Zenekarunk 2. jubileumi hangversenye
2014. november 15. szombat 19.30
MTA Diszterme
Bővebben >>

20 eves zenekarunk 1. jubileumi koncertje
2014. szeptember 28. vasarnap este 7 ora
Bakats teri Assisi Szt. Ferenc Plebaniatemplom
Bővebben >>

Gulyas Emese DLA doktori hangversenye
2014. szeptember 19.
Pesti Vigado
Bővebben >>

Ujabb recenzio Dux lemezunkrol
2014. augusztus
Fono Forum
Bővebben >>

Kritika zenekarunk DUX lemezerol
2014 nyar
Gramofon
Bővebben >>

Kozzetetel
a 2013-as evrol
Bővebben >>

Kritika zenekarunk decemberben megjelent lemezerol
2014. majus 15.
Magyar Narancs
Bővebben >>

Megjelent zenekarunk uj lemeze
2014. december 14.
Bővebben >>

A Bartok Radioban hallhato zenekarunk juniusi koncertjenek felvetele
2013. oktober 24-25-
Bővebben >>

Zenekarunk a Bart?k R?di? m?sor
2013. szeptember 18.
Bővebben >>

Közzététel
Bővebben >>

A Budapest Music Center új hangversenytermében lép fel zenekarunk
2013. június 9-én vasárnap este fél nyolc órai kezdettel
Budapest, IX. kerület, Mátyás u. 8.
Bővebben >>

Kiváló vendégkatmesterrel lép fel zenekarunk az MTA Díszermében
2012. szeptember 15. este fél 8 órakor
Bővebben >>

Közzététel
2012. május 31.
Bővebben >>

Ünnepi hangverseny Ugrin Gábor 80. születésnapja alkalmából
2012. május 19. szombat 19.30
Művészetek Palotája Fesztivál színház
Bővebben >>

Kamarahangverseny a József Attila Lakótelepen
2012. április 28. szombat 16 óra
Ferencváros, Toronyház u. 17/b
Bővebben >>

Először lép fel Csepelen az Erdődy Kamarazenekar
2012. április 16. hétfő 18 óra
Királyerdei Művelődési Ház
Bővebben >>

Ősbemutató a Budapesti Tavaszi Fesztiválon!
2012. március 23. péntek 19-30
Uránia Nemzeti Filmszínház
Bővebben >>

Erdődy Kamarazenekar Ádvent 3. vasárnapján
2011. december 11.
Villányi út és Bakáts tér
Bővebben >>

Egy régi tervünk megvalósul: Erdődy koncertek idősotthonokban
2011. november 17. és 24.
Ferencváros
Bővebben >>

A Ferencvárosi Fesztiválon lép fel az Erdődy Kamarazenekar
2011. június 13. (Pünkösd hétfő) 19 óra
Bakáts téri szabadtéri színpad
Bővebben >>

1% felhívás
Bővebben >>

Zenekarunk első hangversenye az új pécsi Kodály Központban
2011. március 20.
Bővebben >>

Kritika a zenekar novemberi koncertjéről
2010. dec.6.
MR3 Bartók Rádió
Bővebben >>

Ismét magyarországi bemutatók az MTA Dísztermében
2010. november 12.
Bővebben >>

Nyáresti kamarakoncert Pécsett
2010. augusztus 27. péntek 19 óra
Püspöki palota udvara
Bővebben >>

Erdődy koncert Pécsett
2010. április 5. (Húsvét hétfő) 20 óra
Pécsi Bazilika
Bővebben >>

Recenzió zenekarunk 2009. novemberi jubileumi hangversenyéről
Muzsika, 2010. január
Bővebben >>

Az Erdődy Kamarazenekar kottakiadási programja
2009. november
Bővebben >>

15 éves az Erdődy Kamarazenekar! Jubileumi koncertek
2009. október 3. és november 14.
Budapest
Bővebben >>

SZJA 1%
Bővebben >>

Húsvéti koncert
2009. április 13. hétfő 19.30 óra
Művészetek Palotája
Bővebben >>

Az Erdődy Kamarazenekar koncertmesterének doktori hangversenye
2008. szeptember 18.
MTA Díszterem
Bővebben >>

Az Erdődy Kamarazenekar új lemeze
2008. június 14.
Bővebben >>

Két recenzió zenekarunk 2008. március 18-i hangversenyéről
Bővebben >>

Az Erdődy Kamarazenekar hangversenye a Budapesti Tavaszi Fesztiválon
2008. március 18. 20 óra
Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom
Bővebben >>

A Gramofon magazin recenziója új Druschetzky lemezünkről
2007 december
Bővebben >>

Új Druschetzky album jelent meg az Erdődy Kamarazenekar művészeinek előadásában
2007 október
Bővebben >>

Kritika a Zenekar májusi koncertjéről
2007 július
Muzsika
Bővebben >>

Ismét magyarországi bemutató az Erdődy Kamarazenekar műsorán
2007. május 4. péntek 19.30
Budapest, MTA Díszterem
Bővebben >>

SZJA 1%
Bővebben >>

Karácsonykor is hallható lesz az Erdődy Kamarazenekar
2006. december 25. 11.30 órakor
a Pesti Szervita templomban
Bővebben >>

Fauré Requiem az Erdődy Kamarazenekarral
2006. november 12. vasárnap 18 óra
Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 10.
Bővebben >>

Rodrigo gitárversenyének előadásában működik közre az Erdődy Kamarazenekar
2006. október 10. kedd 19.30
MTA Díszterem
Bővebben >>

Pünkösdvasárnap a pesti Szervita templomban
2006. június 4. 11.25
Budapest, Szervita tér 6.
Bővebben >>

Fertődön ad koncertet az Erdődy Kamarazenekar
2006. július 29.
Esterházy Kastély
Bővebben >>

Erdődy koncert a Bartók Rádióban
április 6
Bővebben >>

SZJA 1%
Bővebben >>

Orgonabeavatási koncertek a Művészetek Palotájában
2006. április 3-4.
Nemzeti Hangversenyterem
Bővebben >>

Az Erdődy Kamarazenekar a Budapesti Tavaszi Fesztiválon
2006. március 27.
MTA Díszterem
Bővebben >>

 
 
Keresés:   
Vissza a főoldalra