Tóth Gábor tollából a 2023. május 8-i Bihari Naplóban cikk jelent meg nagyváradi koncertünkről. Szeretettel ajánljuk követőink figyelmébe:
Magyarországi vendégzenekarral tértek haza a váradi klasszikusok
A magyarországi Erdődy Kamarazenekar koncertezett a 31. Festum Varadinum keretében, a nagyváradi római katolikus püspöki palota dísztermében, május 6-án, szombaton 19 órai kezdettel.
Az 1760-as évek nagyváradi zeneszerzőhármasa, Michael Haydn, Carl Ditters (1773-tól von Dittersdorf) és Wenzel Pichl szerzeményeit hallhattuk tőlük, három emblematikus alkotót, akikkel Váradon sokat példálózunk, de a helyi koncertéletben, ha fel is bukkan muzsikájuk, kevésbé van már jelen olyasvalaki, aki ténylegesen kutatná, majd fel is mutatná konkrét itteni hagyatékukat. Az Erdődy Kamarazenekar művészeti vezetője, koncertmestere, Szefcsik Zsolt viszont ilyen lelkes, tudós művészember, régi korok új felfedezéseit hozza felszínre csapatával.
Az 1994-ben, Budapesten alakult zenekar, mely egyébként mai magyar kortárs komolyzenét is játszik, mindig hangsúlyt fektetett a magyar kottatárakban/ gyűjteményekben fellelhető régi kéziratok zenei gyakorlatban való újraélesztésére, elfeledett művek izgalmas újrafelfedezésére. Három éve elindítottak egy olyan koncertsorozatot, mely a történelmi Magyarország püspöki rezidenciáinak korabeli muzsikáját éleszti fel azokon a helyszíneken, ahol ezek ténylegesen íródtak és századokkal ezelőtt megszólaltak. Nagyváradra most jöttek e céllal először. A szombat este megszólalt muzsika alapján Nagyváradon ez volt Az év klasszikus zenei koncertje (ha nem sok eddigi évé) helytörténeti tartalma jelentőségét és hozzá művészeti tartását tekintve.
A programfüzet maga is kiválóan dokumentált volt, csak szemezgetni van alkalmunk Szefcsik Zsolt gazdag információiból. Michael Haydn F-dúr szimfóniája szólt elsőként (MH 51, P 45), kéziratos másolatára egy baden-württembergi gyűjteményben akadt rá az együttes vezetője, a darabot Charles Sherman kronológiája alapján 1760/62 közöttire, tehát váradinak datálják, korabeli bemutatója óta vélhetően nem hangzott mostanig el újra Váradon.
Ugyanez a helyzet Dittersdorf 1760-as évekből származó, egy koppenhágai másolatból kikutatott D-dúr kettősversenyével, melynek két hegedűszólóját a már említett koncertmester, illetve egy fiatal zeneakadémista, Vavrinecz András játszotta most, Dittersdorf saját kadenciáival.
Wenzel Pichl B-dúr, Flora alcímű szimfóniája jött eztán (egy váradi Pichl-sorozat része, múzsákról és más mitológiai alakokról), újabb premierben felélesztett régi itteni kincs – lambachi és kremsmünsteri kolostori, valamint a modenai Este hercegi könyvtári hagyaték volt itt a kéziratos forrás. Végül egy árnyalatnyival későbbi korszak zárta a koncertet, 1783-as, bécsi keltezésű Dittersdorf- mű szólt, a G-dúr szimfónia, Acteon szarvassá változása alcímmel, Ovidius Átváltozások ihletésből. Micsoda kifogástalan klasszicista egyensúlyú muzsika Michael Haydné, korából és a Bécshez képesti (még mindig) perifériából milyen kiviláglóan modern és merész Pichl, közegéből szintén messze kiragyogó, szellemes, fordulatos, izgalmas dramaturgiát építő, pazar ízlésű Dittersdorf. Csak sejthetjük az idő-távolból, hogy a váradi püspöki zenekar 1769-es feloszlatásával milyen hosszú lejáratú kárt szenvedett kulturális jelentőségét tekintve a korabeli Várad. Mindenesetre most a palota dísztermének egyik mennyezeti portréjáról letekintő Patachich Ádám püspök is meg lehetett elégedve, hogy ezek a hangok hazataláltak, akárcsak patronált művészei, akik most életre keltek, itt lehettek a körünkben az Erdődy Kamarazenekar friss, üde, lendületes, kompakt csapatszellemű, szakmailag kifogástalanul kifinomult stílusérzékű játékában.
Nagyjából 120 fős volt a közönség, a vonósok leosztása 4-3-2-1-1, a fúvósoké 2 oboa, 2 kürt, 2 fagott, 1 fuvola, utóbbiak közül ketten a nagyváradi filharmónia társult művészei: Török Apollónia Acteon második tételének pasztorális jelenetében fújt fuvolaszólót, Horaţiu Miron az első műben társult fagottjával a csapathoz. Az Erdődy Kamarazenekar másnap 11 órakor, a Szent László egyházmegyei zarándoklat ünnepi nagymiséjén is közreműködött a székesegyházban, erre az alkalomra Michael Haydn Szent Lipót-miséjét hozták, énekes szólistákkal – Ballabás Alíz, Tatai Nóra, Puskás Eszter (Nemzeti Énekkar, Budapest) – és egy Mozart templomi szonátát (G dúr).
